Lényegében ez tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak tekintettel, hogy a növényházban az elnyelt napsugárzás hatására hőtermelés történik. Ugyanakkor a növényzet megfelelő klímaviszonyainak biztosítására a növényházat szellőztetni kell. Az ennek révén elvezetett felesleges energiát tárolva, azt éjszakai fűtésre lehet felhasználni.
A napenergia növényházi fűtésre való felhasználásának, mint általában is, egyik fő problémája a tárolási kérdés megoldása, tekintettel arra az egyszerű tényre, hogy a napenergia nem akkor áll rendelkezésre, amikor arra a legjobban szükség van.
Rövid távú tárolásról beszélünk, ha a nappal begyűjtött és átalakított hőenergiát kell tárolni az éjszakai felhasználás céljára. Hosszú távú, szezonális tárolás esetén, a nyáron összegyűjtött energiát kell eltárolni, és azt télen felhasználni. Növényházak esetében lényegében csak rövid távú, napi tárolás lehetősége jön szóba.
A következő fontos kérdés annak eldöntése, hogy milyen típusú tároló anyagot használunk. A szóba jöhető legfontosabb anyagok a következők: kő, víz, szolár tó, talaj, fázisváltós anyagok. A növény házi levegő munkaközeg miatt a kőágyas tárolásnál természetesen nem kell külön hőcserélőről gondoskodnunk, addig pl. a vizes rendszereknél arra is szükség van.
A fenti általános megítélés után nézzük, hogy milyen kérdéseket kell részletesen érinteni a tárolási kérdés tisztázása során, von Zabeltitz (1987) erre a következő javaslatot teszi:
– A tároló anyag kiválasztása (a fent elmondottak alapján);
– A tároló anyag tárolási kapacitásának megadása, kWh/m3 vagy kWh/kg;
– A töltési és a kisütési teljesítmény, kW;
– A tároló hatásfoka. Ez a tárolóból kinyerhető valamint az oda bevitt energia aránya, beleértve a szükséges kiegészítő (villamos) energiát is;
– A tároló elhelyezése;
– A tároló szerkezeti kialakítása, struktúrája.
Végezetül a teljes növényházi napenergiás fűtő rendszer tervezéséhez a következő kérdéseket kell megválaszolni, tisztázni:
– Milyen típusú fűtő rendszert kell építeni?
– A fűtési szezonban rendelkezésre álló napsugárzás eloszlásának ismerete;
– A napenergiának milyen hányada kerül hőenergiává történő átalakításra?
– A növényház fűtéséhez szükséges hőenergia nagysága;
– A fűtési energia milyen hányada lesz napenergiából biztosítva?
– A szoláris fűtéssel milyen hőmérséklet-különbség érhető el a külső és a belső hőmérséklet között?
– Szükséges-e egyéb kiegészítő fűtési rendszer alkalmazása?
– A szoláris fűtés gazdaságosságának tisztázása.
Ezeknek a kérdéseknek a minél teljesebb körű megválaszolása segít a szoláris növényházi fűtőrendszer megtervezéséhez és végleges kialakításához. Ezek a feltételek persze országonként és régiónként változnak. A legegyszerűbben felhozható különbség például a növényházi termesztési időkben mutatkozik. Nyugat-Európában ez általában februártól októberig tart, télen pedig a legtöbb növényház nem üzemel a magas fűtési igény miatt. A mediterrán országokban a növényházak működtetésének fő időszaka szeptembertől májusig tart. Nyáron viszont a magas hőmérséklet miatt nem üzemeltetik a legtöbb növényházat. Ez azt is jelenti, hogy az északabbra lévő országokban a maximális napenergia a termesztési időszak közepére esik, addig a déli országokban a termesztési időszak elejére és végére. Ha napelem vagy napkollektor rendszert szeretne telepíteni, az ezzel foglalkozó cégek ajánlatai már online is elérhetőek és nagyon könnyen össze tudjuk ezeket hasonlítani. Egy kis körültekintéssel sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.
